Cégértékelés a szükséges mélységben

Cégértékelés szolgáltatásunk keretében igyekszünk a tranzakció méretének, a cégeladó igényleinek és az eladásra kerülő társaság üzletmenete összetettségének megfelelő mélységű cégértékelést nyújtani.

Kisvállalkozás esetén lehetséges, hogy egy telefonbeszélgetés elegendő segíteni a tulajdonost, hogy el tudja helyezni a cégének az értékét. Ugyanakkor akár magyar vagy angol nyelven is tudunk olyan részletes cégértékelési jelentést készíteni, amely akár a potenciális cégvásárlók számára is megmutatható.

Cégértékelés rossz példák

Cégértékelés során sajnos sokkal gyakrabban találkozunk rossz példákkal, mint szeretnénk.

Különösen, hogy aztán ránk hárul a feladat elmondani, hogy koncepcionális hibák, vagy alapvető hiányosságok vannak abban a cégérték becslésben, amelyért az eladó sokszor számottevő összeget fizetett, és miért nem lehet készpénznek venni a sokszor pár fős vállalkozások esetében is kihozott több százmillió Ft-os cégértéket.

Gyakran már a cégértékelés átlapozása is rengeteget elárul. Rossz példáknál maradva, hossz szempontjából vannak:

• a rövidek: az egy-két oldalas cégérték becslések, ahol jellemzően az eladó cég szöveges leírását egyszer csak követi egy (mindig) magas szám, érdemleges levezetés és magyarázat nélkül
• közepesek: ahol már vannak számok és némi számítás is. Itt a társaság tulajdonában álló ingatlannal szokott meggyűlni a cégértékelő problémája (akár már tehermentes az ingatlan, akár még fizetik a törlesztést), mert érzi, hogy sem figyelmen kívül hagyni nem lehet, sem egyszerűen hozzáadni nem lehet a cég értékéhez. Szolgáltató-tanácsadó kisvállalkozások esetében gyakori feltételezés, hogy az alapító a cégeladást követően is a cégben marad, ugyanannyi kiszámlázható órát termel, mint korábban, és ugyanannyi (alacsony) jövedelmet vesz csak ki mint korábban, így a vevő azzal számolhat, hogy a bevétel és a nyereség a vásárlást követően változatlan lesz. Első látásra impresszív hazai kis- és középvállalkozások értékét nyugat-európai vagy amerikai tőzsdei cégek értékből levezetni. Valójában azonban az adott esetben hosszú évek óta a tőzsdén lévő, negyedéves jelentések során elemzők figyelő tekintete előtt produkáló, akár erős piaci pozícióval és branddel, a tőzsdei jelenlét okán széles potenciális befektetői körrel rendelkező tőzsdei cég által megtermelt egységnyi nyereség jóval többet ér a kiszámíthatósága okán mint egy a tulajdonos-alapító-ügyvezetőtől erősen függő kis- és középvállalkozás esetében
• hosszúak: másik véglet a több tucat oldal hosszúságú cégértékelési jelentések. Nem meglepő módon ezeket jellemzően angol mintából fordítják, így formátumban, tagolásban meggyőzőek. A gyöngyszem itt az volt, amit vélhetően egy korai fordító szoftverrel felhasználásával fordítottak. A szöveg elején a fordítónak még volt türelme, hogy javítsa a szöveg minőségét, bár már elején feltűnő volt, hogy a bevezető részben a fogalmak meghatározására az angol kifejezések szó szerinti fordítását használja, a magyarul szokásos fogalmak helyett.  Azonban szinte kitapintható volt, ahogy fordító a vége felé közeledve egyre jobban vesztette el a türelmét, amikor szinte “hasogassa” az ember fülét olvasás közben a szöveg, mert a végén már nem javította ki a fordítószoftver nyers fordítását. A valódi probléma ezzel természetesen nem a fordítás minősége, hanem az, hogy megvoltak benne a kiinduló adatok, némi köztes számítás is, ezeket azonban mindenfajta számítás-levezetés nélkül egyszer csak a végeredmény követte. Vagyis a számítás-levezetés fáradtságos részét egyszerűen kihagyták a cégértékelésből, és a legjobb szándék mellett sem tudtuk rekonstruálni, hogy az alapul vett adatokból milyen számítással jöhetett volna ki a megjelölt (természetesen magas) cégérték. Értsd, végeredményként a cégértékelő egyszerűen beleírt egy olyan számot, amit a cél szempontjából alkalmasnak gondolt.